Útvonalunk

A Térkép Magyarország-Románia-Bulgária-Törökország-Irán-Pakisztán-India-Sri Lanka-Thaiföld-Myanmar-Thaiföld-Malajzia-Brunei-Malajzia-Szingapúr-Indonézia-Ausztrália-Egyesült Arab Emírségek-Egyesült Királyság-Magyarország.

Erre járunk

2013. március 11-én hazaértem, fél évvel később Amanda is.
A Google szerint kb. 69000 km-t utaztam összesen.

Erre jártunk

2011
jún. 1.
 
Budapest
jún. 1.
 
Biharkeresztes
jún. 3.
 
Bukarest
jún. 4.
 
Tulcea
jún. 6.
 
Sfantu Gheorghe
jún. 9.
 
Vama Veche
jún. 11.
 
Burgas
jún. 14.
 
Istanbul
jún. 19.
 
Antalya
jún. 21.
 
Kabak
jún. 24.
 
Antalya
jún. 27.
 
Olympos
jún. 28.
 
Konya
júl. 1.
 
Cappadocia
júl. 3.
 
Sivas
júl. 4.
 
Kars
júl. 6.
 
Dogubayazit
júl. 7.
 
Gevaş
júl. 8.
 
Maku
júl. 9.
 
Tabriz
júl. 13.
 
Tehran
júl. 17.
 
Esfahan
júl. 20.
 
Shiraz
júl. 22.
 
Yazd
júl. 24.
 
Kerman & Kaluts
júl. 26.
 
Baluchistan
júl. 28.
 
Islamabad
júl. 30.
 
Lahore
aug. 1.
 
Amritsar
aug. 3.
 
McLeod Ganj
aug. 7.
 
Vashist (Manali)
aug. 13.
 
Chandigarh
aug. 15.
 
Dehra Dun
aug. 16.
 
Vipassana course
aug. 26.
 
Rishikesh
sep. 2.
 
Delhi
sep. 7.
 
Agra
sep. 10.
 
Mumbai
sep. 12.
 
Vagator
sep. 21.
 
Palolem
okt. 18.
 
Kovalam
okt. 25.
 
Kochi
okt. 27.
 
Bangalore
nov. 1.
 
Chennai
nov. 2.
 
Colombo
nov. 4.
 
Hikkaduwa
nov. 12.
 
Kandy
nov. 15.
 
Colombo
nov. 18.
 
Pattaya
nov. 22.
 
Bangkok
nov. 23.
 
Kanchanaburi
nov. 28.
 
Bangkok
dec. 4.
 
Yangon
dec. 7.
 
Nyaung U
dec. 9.
 
Nyaungshwe
dec. 12.
 
Kalaw
dec. 15.
 
Bangkok
dec. 20.
 
Kamala
dec. 25.
 
Bang Tao
2012
jan. 15.
 
Penang
jan. 18.
 
Bang Tao
ápr. 7.
 
Ton Sai Beach
ápr. 13.
 
Mueang Krabi
ápr. 14.
 
Pantai Cenang (Lankawi)
ápr. 22.
 
Georgetown (Penang)
ápr. 29.
 
Ipoh
ápr. 30.
 
Tanah Rata
máj. 4.
 
Perhentian islands
máj. 12.
 
Kuala Lumpur
máj. 16.
 
(Budapest)
máj. 24.
 
Kuala Lumpur
máj. 25.
 
Singapore
máj. 26.
 
Kuching
jún. 5.
 
Miri
jún. 11.
 
Mulu
jún. 16.
 
Miri
jún. 17.
 
Bandar Seri Bagawan
jún. 19.
 
Kota Kinabalu
jún. 21.
 
Sandakan
jún. 25.
 
Kota Kinabalu
jún. 30.
 
Kuala Lumpur
júl. 4.
 
Melaka
júl. 11.
 
Johor Bahru
júl. 14.
 
Singapore
júl. 15.
 
Jakarta
júl. 20.
 
Yogyakarta
júl. 25.
 
Bromo-Ijen vulkántúra
júl. 27.
 
Lovina
sep. 1.
 
Singgigi
sep. 2.
 
Gili Trawangan
sep. 6.
 
Kuta
sep. 12.
 
Darwin
sep. 18.
 
Katherine
sep. 19.
 
Daly Waters
sep. 20.
 
Mount Isa
sep. 21.
 
Mount Garnet
sep. 22.
 
Cairns
2013
feb. 11.
 
Townsville
feb. 14.
 
Brisbane
feb. 17.
 
Melbourne
feb. 23.
 
Sydney
feb. 27.
 
Dubai
már. 3.
 
London
már. 11.
 
Budapest

Kopottas Targonca 2012

If you don't understand this site please check the English version.

Pár alapvető információ:

2011. június elsején gondoltunk egyet, nyakunkba vettük a hátizsákunkat és elindultunk keletre. Eddig úgy tűnik, jó döntés volt :)

Ezek vagyunk mi

Külső feed

  • Hibás feed URL.

Phuket

2012.08.30. 07:34 vdavid

Mianmarba tett látogatásunk után egyenesen visszarepültünk Bangkokba, ám az eredeti útvonal helyett (Kambodzsa, Vietnám, Laosz), úgy döntöttünk, Thaiföldön maradunk. Bangkok legturisztikusabb utcája, a Khao San Road mellett laktunk, így nekünk is kijutott az állandó pörgésből és zsivajból. :)

Fucking good beer

Pár nappal később, egy 16 órás buszúttal és egy könnyen jött stoppal a hátunk mögött, megérkeztünk Phuket szigetére. Háromnapnyi keresgélés után rátaláltunk A házra :) és kezdetét vette egy újabb fejezet utazásunk történetében.

Phuketi életünket nem csupán a puding próbája (a.k.a. első, igazi együttélésünk) tette izgalmassá. Rengeteg tapasztalattal lettem gazdagabb egy számomra teljesen ismeretlen környezetben (Phuket 80%-a muszlim), valamint lehetőségem nyílt eddig elmaradt skillek elsajátítására és gyakorlására is. Mikor 2011. december 25-én beköltöztünk a lila házikónkba, frissen sült élettársként rájöttem, ha nem tanulok meg például mielőbb főzni, akkor mindennap tejberizst és palacsintát fogunk vacsorázni Dávid jóvoltából! :) Ehhez rögtön két skillt kellett elsajátítanom.

1. Megtanulni motorozni. Másképp hogy jutok el a két saroknyira lévő Tescoba? ("Gyalog" - válaszol egy hang a fejemben, bár erről nem veszek tudomást.)

2. Megtanulni valami ehetőt varázsolni abból, amit a Tescoban megveszek.

Narancsos

A motorozást sokkal hamarabb elsajátítottam, mint a főzés tudományát. Dáviddal mindössze néhány napot gyakoroltunk. Először egy hatalmas üres parkolóba vitt, majd miután onnan kiűztek a szekusok, egy elhagyatott focipályán toltam a nyolcasokat, a kis ívben kanyarodásokat és a többit. A főzéshez is kaptam ám segítséget. Édesanyám kézzel írott receptkönyvét még otthonról hoztam, nagymamám pedig volt olyan aranyos, hogy mikor már Thaiföldön voltunk, elpostázta nekem Horváth Ilona szakácskönyvét. Mikor már kisujjból főztem a zöldborsós-paprikás csirkét krumplipürével, megpróbálkoztam a thai konyhával. Egyik nap megkértem a szomszéd csajszit (aki nem beszél angolul), hogy jöjjön át és készítsünk el együtt néhány egyszerűbb fogást. Először elmotoroztunk a közértbe hozzávalókért, majd mindent alaposan dokumentáltva, elkészítettem életem első thai fogásait.

Míg én szorgalmasan főztem, Dávid az ideje nagy részét búvárpalackok töltögetésével és halak nézegetésével múlatta. :) Aztán egy hónap munkakeresés után rátaláltam egy orosz magánóvódára a városunkban. Bizarr, de Phuketen annyi az orosz turista és bizniszman, mint bölcsész a Szabóban vizsgák idején.

Reggel 9-től este 6-ig tanítottam a gyerekeket angolra, amiért cserébe pénzt és orosz nyelvtudást kaptam. Előbbit a főnöktől, utóbbit a gyerekektől: ülj le! (szagyisz), moss kezet légyszi! (rucske pazsalszta), én akarok! (ja chacsu), és hogy jó reggelt (dobre utra).

Szerencsére a Phuketen töltött időnkent nem csupán a munka és a tanulás jellemezte. Rengeteget motoroztunk, snorkellingeltünk, kajakoztunk, barátokat fogadtunk, halálra zabáltuk magunkat és egyszer-kétszer becsiccsentettünk. :) A következő rövid történetben pont egy ilyen esetet szeretnék elmesélni. :)

A történet úgy kezdődött, hogy Amai indiai barátunk pár napos látogatásra érkezett hozzánk. Az incidens napján a délelőtti órákat a tengeren töltöttük, s mivel otthon ebédeltünk, áthívtuk Dávid egyik búvártársát, Jean-t is. Az ebéd jól sikerült, a sütemény vaniliás volt és a délután fényét a sörösüvegek vidám koccintása emelte. Az első kört még én hoztam, ám amikor az elfogyott, a srácok felpattantak a motorra - hárman egyre! - röhögve elindultak, hogy hoznak sört és csodák csodájára: odataláltak, visszataláltak és még sör is volt náluk. A házban mindenki elfoglalta méltó helyét: Dávid a földön fetrengett, a srácok a kanapén voltak szétesve én meg a konyhában szorgoskodtam, mert, bármilyen meglepő: megéheztek. Vacsi után úgy döntöttük, hogy lemegyünk a partra labdázni. Három motorral indultunk, de kettővel tértünk vissza. Ebből is csak egy volt a miénk. Erről bővebben kicsit később. A parton addig fociztunk, míg ránk nem esteledett, illetve helyesbítek, ameddig mindhárom srácnak sikerült valamijét elveszítenie. Jean napszemüvegestül rohant a vízbe egy kerge labda után, Amai a motorkulcsát vesztette el, mert szimplán lúzer, Dávid pedig a lakáskulcsot és a motorkulcsot. Bár sokan segítettek a keresésben, nem találtunk meg semmit. A keresés eredményét Jean szomorúan elújságolta két thai lánynak, akik ezek után kedvesen felajánlották, hogy segítenek nekünk a hazajutásban. A srácok, aznap már másodszor, felültek egy motorra, míg én a két thai lány között foglaltam helyett. (Dávid nagy szomorúságára, ugyanis ő szeretett volna odaülni, de a lányok nem engedték meg nekik, haha. :)

Hazaérve, kulcs hiányában, így próbáltunk bejutni.

Jean: "Törjük be az ajtót!" És abban a szempillantásban rárontott az ajtóra... és mégegyszer... és mégegyszer... Komoly eredményt "ajtónyitást" illetően nem sikerült elérnie, viszont akkora zajt csapott, hogy kijöttek a szomszédok az utcára jól megbámulni minket...

Dávid: "Másszunk be a tetőn keresztül!" No comment.

Jean + Dávid: "Csavarjuk ki az ablakokat záró csavarokat és másszunk be!"

Amai: (se kép se hang)

Amanda: "És mi lenne, ha lemennénk a főbérlő nénihez és kérnénk egy kulcsot???!!!"

Mire Jean levitt az Ari-hoz, a főbérlőnkhöz, kedves szomszédaink már rég elpletykálták neki, milyen különös módszerekkel próbálunk bejutni a házba. Gyorsan odaadta a kulcsot, így szerencsére még időben voltunk és megúsztuk az ajtó - vagy a lábtörést. Amai és Dávid motorja azonban még a parton állt, de a főbérlőnk abban is segítőkész volt. Hívta az öccsét, aki hívta a haverokat, akik hozták a platóskocsit, amire rátették a motorokat, amiket aztán hazahoztak...

Hárman, Dávid, Amai és én éjfél körül tértünk nyugovóra, Jean azonban visszament a partra napszemüveget keresni. A srácok másnap a tipikus tünetekkel keltek, de jó este volt, Megérte. :)

Április közepén, három és fél hónap után elbcsúzúztunk Phukettől. Miután a Dávid ügyesen letette a búvárvizsgáit és sikeresen kiállta a "divermaster"-i próbát, lezárult egy korszak az életünkben. Búcsút intettünk első közös, kicsi lila házikónktól, nyakunkba vettünk a hátizsákunkat és elindultunk utolsó thaiföldi állomásunkhoz, Krabiba.

Ház

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kt.blog.hu/api/trackback/id/tr434740917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

buGhunter · http://bamberg.blog.hu 2012.08.30. 09:02:27

még időben kiderült h nem Béla a szerző :D