Sziasztok megmaradt és új olvasók! :)

Feltűnhetett, hogy az elmúlt 5 hónapot szabadságon töltöttem, már ami a blogolást illeti. :) Elnézést mindenkitől, aki a blogból meríti energiáit és szórakozását, valamint köszönöm mindenkinek, aki ezt, és a további cikkek iránti vágyát jelezte felém az elmúlt hónapokban. Tényleg, köszi, jól esett :) Szerencsére nem hallottam vissza, hogy valaki szakrális öngyilkosságot követett volna el a hírek elmaradása miatt, de azért szeretnék újra gyakrabban írni.

Először is frissítettem a bal oldali "Erre jártunk" csíkot. Ebből kiderült a számomra, hogy kb. 35 hely van, amiről még nem írtunk, azaz mondhatjuk, hogy ennyi cikk maradt ki. Ez így elég sok. Ígérem, ha lesz energiám, pótolom; ha nem, akkor az kimaradt és akit érdekel, majd személyesen mesélek meg mutogatok csillió képet.

Röviden összefoglalva a status quot: az események nagyjából a legutóbb közölt terveink szerint alekultak, azaz:

• Megjártuk Dél-Thaiföldet, ahol találkoztunk Gyuri barátomékkal is, akik azóta egyébként már Ausztráliában vannak, mert ők gyorsabban szedik a lábukat.
• A tervezett 3 hét helyett eltöltöttünk 3 csudálatos hónapot Malajziában. Az ország mindenféle szegletében jártunk, főleg a turisztikusabb részeken, az igaz, de azért nagyon sokat láttunk az ország valódi arcából és az emberekből. Borneó maláj részét is megnéztük, az ottani Gunung Mulu nemzeti park az utunk egyik fénypontja volt.
• Rövid időre beköszöntünk Bruneibe és Szingapúrba is, ezek egymástól elég különböző de király élmények voltak.
• Malajziából egy hétre hazaugrottam az eggyel idősebb Veszelovszki 50. szülinapjára, ami furcsa módon szintén az út egyik legérdekesebb része volt (remélem, erről még írok bővebben később, hogy miért). Eközben Amanda új barátokat szerzett és bejárta egész Kuala Lumpurt és környékét. Itt egy kép róla, amikor egy külvárosi építkezésen talált egy bőröndöt benne száztízmilliárd dollárral:

• Végül kb. 1 hónapja továbbálltunk Indonéziába, ahol most is vagyunk. Először megnéztük Jakartát és Yogyakartát (ez mindkettő Java szigetén van), majd a sziget vulkánjait. Találkoztunk Dórival, akivel még az út előtt ismerkedtem meg elég random módon telefonon - Indonéziában találkoztunk először. A magyar vendégszeretet nem csorbult Indonéziában sem, úgyhogy majd' egy hetet eltöltöttünk náluk.
• Most Bali északi részén vagyunk, nappal 30 fok, éjszaka 22, a víz, amiben mindennap búvárkodok, 27 fokos. A tengerpart csúnya fekete homokos (a vulkánok miatt ugye), de a sziget és a tenger nagyon szép. Az emberek mosolygósak és nem csak a pénzünkért kedvesek. Pénzünk amúgy sincs sok, szóval ennek örülünk.
• Jövő héttől felhagyunk a búvárkodással, és szörfözünk helyette, illetve lehetőség szerint freedivingolni is szeretnék, és megnézzük a szomszéd Lombok szigetét és a picike Gili szigeteket Lombok mellett.
• Szűk egy hónap múlva lejár a vízumunk, és el kell hagynunk az országot. Ausztráliába megyünk kengurut enni, Amanda dolgozni, én még nemtom, de mindenképp veszünk egy autót és meg akarom csinálni a búvároktatói vizsgát, mert most már van elég gyakorlatom és minden hivatalos előfeltételem megvan hozzá.
• Ausztrália után a terv Új-Zéland, majd a kimaradt Laosz-Vietnám-Kambodzsa trió, végül vagy egyenesen, vagy Mongóliából haza lóval, majd kiderül.

Szóval így. A fényképezőgépemet sikerült azóta megjavíttatni (bár töltőm az már nincs hozzá...), és az új telefonom is jó képeket csinál (vettem egy Samsung Galaxy Note-ot, mert már nagyon hiányzott a GPS meg az olcsó internetezés), úgyhogy megint lesznek képek is weeee :)