Két hét Himalájában chillezés után úgy döntöttünk, lejövünk a hegyekből és keresünk valami újat. Eredetileg egyenesen Dehra Dunba akartunk menni, ahol a Vipassana (meditációs) tanfolyamom volt, de azt hallottuk, hogy India "Punjab" nevű tartományának fővárosát, Chandigarht nem szabad kihagyni, úgyhogy inkább elindultunk két nappal előbb, hogy még benézzünk ide is.
Az utunk lefelé minden volt, csak nem problémamentes. Délután indult a busz, hajnalra ért Chandigarh-ba. (Indiában még a kicsinek tűnő távolságok is gyakran igen hosszú utat jelentenek, a kb. 40 km/h-s átlagsebesség miatt. Főleg a hegyekben.) Egyrészt egész nap és egész éjjel ömlött az eső, úgyhogy nem nagyon tudtunk nézelődni, aztán aludtunk, de hajnal 1 körül arra ébredtünk, hogy megállt a busz. Nem értettük pontosan, hogy mi van, aztán szép lassan, mikor már fél-egy órája nem mozdultunk, kezdett mindenki aggódni, míg végül valaki kiderítette, hogy előttünk egy nagy földcsuszamlás temette be az utat, és most se előre, se hátra senki. Úgyhogy vártunk kb. 3 órát a sötétben az esőben, mire végül valami történt, és továbbmentünk. Pár nappal később kiderült, hogy ez az egész cucc benne volt az indiai híradóban is, szóval valami extranagy csuszamlódás lehetett.
De ez még nem lett volna baj, az igazi probléma a megérkezéskor volt. Ugyanis a táskáink, amik a busz csomagtartójában voltak, csuromvizesre áztak. De szó szerint, folyt ki a táskámból az esővíz. Sajnos túl csipás volt még a szemem, hogy bármit csináljak, ráadásul mivel ilyen magánbusz volt, nem egy állomáson állt meg, csak valahol Chandigarhban egy út szélén. Úgyhogy küzdelem nélkül elhagytuk a terepet, riksára ültünk és kerestünk egy hotelt, ahol kiteregethetjük a cumóinkat.
Egy rövid tipp azoknak, akik Chandigarhba szándékoznak utazni és nincs sok pénzük: ne higgyetek a Lonely Planetnek, nem kerül hatszorannyiba a szállás Chandigarhban, mint máshol, (csak kb. 2x), kb. 1 óra utánajárás árán lehet találni értelmes áron szállást.
Közbevetés: egy furaság, amit Chandigarh főterén láttam:
És az emberek tolongtak ezért. Na mindegy.
Chandigarh-ról magáról leginkább képekben, de pár szó összefoglalóul: Islamabadhoz hasonlóan egy tervezett, kockás elrendezésű város. A kockákat szektoroknak hívják, 40 db van belőlük és nagyjából mindegyik másra szolgál. Szép zöld város (Indiához képest mindenképp), punjabi emberek lakják, akik javarészt sikh vallásúak és turbánt hordanak. Ja igen, a várost Le Corbusier tervezte, és ha építész lennék, egy csomót tudnék még erről mesélni, de nem vagyok, szóval majd remélem, Zoli barátunk kommentel valami okosat erről :)
Na, és végül a képek, 34 db összesen, szóval nem nagy galéria, épp csak a lényeg.